Az ősznél maradva még mindig az volt a vezető téma, hogy mi az, ami elpusztul, elromlik, elrohad ősszel a természetben, és az életünkben, és hogy van-e ennek az elmúlásnak, romlásnak szépsége, haszna, értelme. Miért rossz és miért jó a múlandóság, eredhetnek-e új dolgok a régiből, jók a rosszból, élet a halálból. Montázst készítettünk, a feladat az volt, hogy a csoporttagok a kép bal oldalán jelenítsenek meg olyan dolgokat, amiket otthagynának, ami már nem kell, felesleges – illetve a másik oldalon olyasmit, ami érték számukra, amit vinnének tovább vagy ami felé szívesen elindulnának. Beszélgettünk is az alkotások nyomán saját életünkről, tapasztalásainkról – döbbenetes mélységek tárultak fel, és remélem, beindult a sebek gyógyulásának hosszú folyamata is.
